Srácok... na meg én! 3. fejezet, 5. rész

-Most komolyan egy étlap mögött bújkálunk?
- Hát hol máshol? Jó ez itt nem? - néztem rá, már-már elröhögve magam.
- Nehogy nevess! - fogta be a számat. - Lebuksz, ha nevetsz!
- Meghoztam a süteményeiket.
- A frászt hozta ránk! - mondta Dávid a pincérnek.
- Elnézést! - nézett ránk furán.
- Egy picit balra, még egy picit. Kérem, álljon balra! Köszönöm. - néztem rá hálásan, ő pedig őrültnek nézett minket. - Nem maradna itt, amíg megesszük? - ekkor végleg furán nézett ránk, majd elröhögte magát.
- Ki elől bújkáltok? Mutassak egy helyet, ahol biztosan nem találnak meg?- juhúúú. Máris szeret minket. - Kövessetek!
Így hát mentünk utána, Emma végül is nem vett észre, mert csak Eriket vette észre. Elvezetett minket egy függöny mögé.
- Itt nem kell étlap mögé bújni. Jó étvágyat!
- Hát, mintha csak nekünk csinálták volna. - mondta Dávid, mikor már elment a pincér. - És hova jársz? Melyik suliba?
- Két utcával arrébb.
- Tudom, melyik az.
- És te? - kérdeztem.
- Én nem ide. Buszoznom kell. De mindjárt nyár, úgyhogy jó lesz!
- Jó bizony! - helyeseltem. - Te most hanyadikos vagy?
- Tizenegy.
- A bátyám is! De jó! - aztán csak egymás szemébe néztünk és mosolyogtunk. Aztán egyszerre tört ki belőlünk a nevetés. Fogalmunk sem volt, hogy min nevetünk, de nagyon jól éreztük magunkat. És a nevetésem alapján meg is talált a bátyám. De nem volt egyedül. Sajnos utána baktatott Emma is. Erik forgatta a szemét, amikor Emma megszólalt.
- Na, kit látnak szemeim? - nyavalyogta. - Megint valaki újjal nyomatod?
- Mi van? A múltkor sem voltam vele, de bekavartál. És ezért szakított velem Krisz.
- Hagyd rá!- mondta nekem Erik.
- Nyugodjatok már le! Nem tudom, hogy ki ez a csaj, de nagyon nem tetszik nekem a stílusa, meg ő maga sem. - nézett itt Emmára. - De nem vagyunk együtt Tifivel. Még csak ma ismerkedtünk meg. És nem tudom mit kavarsz neki össze-vissza, de valószínű, hogy te vagy az, akiről mesélt. És nagyon nem bírlak, úgyhogy jobb lesz, ha lépsz!
- Ahh. - nyögött egyet Emma, és sértetten, gyors léptekkel távozott. Még abban a percben SMS érkezett Eriknek. Érdeklődve néztünk rá, de ő csak elröhögte magát.
- Mit írt? - néztem rá kérdőn.
- Ez a csaj írt? Szánalmas. - ránéztem, majd kitört belőlünk a röhögés újból. Ekkor láttuk meg, hogy közeledik a pincér, nem túl boldog arckifejezéssel.
- Azt hiszem, jobb lesz ha lépünk mi is. Úgy gondolom túl hangosak voltunk.- azzal Dávid az asztalra tette a pénzt és kirohantunk a kávézóból.

Hamarosan itt a karácsony, Advent

Hangolódjunk egy kicsit a karácsonyra...

Szerintem már mindenki elkezdett készülődni karácsonyra. Ki milyen ajándékokat szokott adni? Szerintem a legszívbőljövőbb ajándékok a sajátkezűleg gyártott (DIY) cuccok. A legjobb ajándék készítés/csomagolás közben karácsonyi zenét hallgatni.
Ráadásul ilyenkor az osztályokban általában angyalkázunk és mikulást is húzunk. A legfurfangosabb ötlet, ha mindenkit megkérdezel, hogy mit szeret. Ebben az esetben kisebb az esély arra, hogy rájönnek, hogy kit húztál. NE KERÜLD AZT A SZEMÉLYT, mert feltűnő. NE LEGYÉL TÚL SOKAT VELE, mert az is feltűnő. És szerintem mindenki örül egy olyan ajándéknak, ami róla szól és neki. Amit te csináltál. Írj a húzott embernek egy verset, vagy rajzolj neki. Biztosan örülni fog.