Egykor... és most :D

Idézet

" Az iskolát soha senki nem szerette, akinek egy csöpp esze volt." (Lord Boothby)

van benne valami... :D

Srácok... na meg én! 2. fejezet, 2. rész

Hallókészülék volt mindkét fülében. Nagyon megsajnáltam. De attól még tapadhatnak rá a csajok, mert elég helyes...

- És hogy hívnak? – kérdezte meg Krisz hirtelen.
- Tibi vagyok. – már egészen megszoktam ahogy beszél. Majd lehet, hogy megkérem, tanítson meg a jelbeszédre. – És titeket?
- Tifani.
- Szép neved van. :)
- Köszi:).
- És te? – fordult Kriszhez.
- Krisztián. Haveroknak Krisz.
- Ti ugye együtt vagytok?? Nagyon összeilletek. ;) Ha nem, akkor sok sikert! :D – mondta. Összenéztünk Krisszel, és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Igen, együtt vagyunk. – mondtuk egyszerre.
Mire a teremhez értünk, már ment a buli. És mint mindig, náluk van büfé. :)
- Nah, mi mentünk táncolni. – szólt Krisz.
- Menjetek csak. Jó szórakozást! :) – és már a terem közepén táncoltunk.
- Nem tudom, hogy mit gondolsz róla, mert nem vagyok lány, de féltékenykedni szokásom, szóval... öhmm,  szerinted Tibi helyes?
- Ne már. Te most tényleg féltékeny vagy a Tibi miatt? Pedig még nem is ismerem. Szerintem igen, helyes. – bokszoltam bele a mellkasába.
- Nem. Nem vagyok féltékeny.
- Akkor jó.

-Öhmm... jön Betti, és azt hiszem, hozzád jön.
- Na és?
- Hát gondolom én akkor most nem kellek ide.
- Sziasztok! Krisz, beszélhetnék veled négyszemközt? – pont ahogy gondoltam.
- Tiff, addig elleszel?
- Igen. A büfében leszek, ha keresnél. – és már indultam is. Körülöttem mindenki táncolt. Sétáltam a büféhez és leültem.
- Egy kólát kérek.
- Adom.
- Szia Tifani! – szólalt meg hirtelen mellettem valaki. Tibi volt.
- Szia. Eddig végig itt ültél?
- Igen.
- Miért? Annyian vannak itt. Miért nem ismerkedsz?

és mégegy igaz:))

True

Cuki vidi:))

https://www.keek.com/!pZvidab


Calum from 5SOS
cuki nem??

"Stay true to who you are and don't worry what other people say!"

(Mindig maradj az, aki igazából vagy, és ne aggódj amiatt, hogy mit mondanak mások!)

"A távolság soha nem gond azoknak akik szívből szeretik egymást!" 

I'm sorry!! so sorry! Nem volt időm a kövi fejezetet, de mostmár akkor inkább két naponta helyett heti kettőt rakok fel. Tényleg nincs időm és nagyon sajnálom. Szóval, majd ha lesz időm és megírta, felrakom. Addig is nézzétek az oldalt és köszönöm, hogy nézitek. Lesz fent idézet és lehet, hogy más is... :))

Puszi: Bogyóca:))

Ui.: Ha van ötletetek, hogy mit rakjak még fel, akkor írjatok erre az e-mail címre: csuszka0202@gmail.com

Közérdekű közlemény!
Mostantól úgy döntöttem, hogy két-három naponta tudok csak felrakni új részt. Köszi, h türelmesek vagytok...
pusza:)) Bpgyóca

Ui.: írni meg n tudok... :DD hhaha

Sziasztok:)) szóval, megpróbálom ma estére befejezni a 2. részt, a második fejezetből. Remélem sikerül. Nem ígérek semmit. nagyon örülök, hogy tetszik:)) Valaki írta, hogy ne csak SzJG idézet legyen, úgyhogy ma mást fogok hozni. Arról is majd véleményt kérek. csak így tudok változtatni rajta. Köszönöm, hogy ennyien nézitek és örülök, hogy tetszik:))

Puszi :)) : Bogyóca

SzJG idézet

"Csengetéskor Kardos beterelte maga előtt Virágot a terembe, aki a csukódó ajtón át még kiintegetett Doriánnak.
-Virág, ülj már a helyedre!-szólt rá Kardos unottan.Virág a helyére szökkent, és nagy zörgés közepette előkereste a pink színű tollát.-Sikerült?-dörzsölte a halántékát Kardos.
-Igen, megvan!-mutatta fel a tollat.
-Szívből örülök-gúnyolódott a tanár.-Angol próza-csapta össze a tenyerét-Nagy, befejeznéd az evést?
-Tanár úr, megszárad a kakaós csigám!-mondta Zsolti teli szájjal.
-Elteszed!
-Még egy hari!
-Még egy, de aztán elteszed!-rázta a fejét Kardos hitetlenkedve.
Zsolti egy másodperc alatt végiggondolta az egészet, szerintem elképzelte a megszáradt szélű csigát, így inkább úgy döntött, hogy egy harapással megeszi.Elképesztő, sikerült az egészet begyűrnie, bár néhol kilógott, ott még az ujjával próbálta benyomkodni a szájába.
A fiúk szakadtak a röhögéstől, Kardos döbbenten nézte, Kinga pedig a fejét rázva közölte, hogy "ez eszméletlenül undorító".
Mivel Zsolti nem tudta becsukni a száját, Kardos kiküldte a teremből, hogy egye meg, nyelje le vagy köpje ki.
...
Zsolti visszajött a terembe, és bejelentette, hogy sikeresen megette a kakaós csigát.Mi ezt tapssal jutalmaztuk, de addigra Kardosnak végképp elfogyott a türelme és elordította magát. Uppsz :)"

Ebben lehet, hogy most vannak hibák, mert másoltam a netről, mert nem volt időm begépelni... ://

Union J: Beautiful life

http://www.youtube.com/watch?v=BYR_fCa2PbQ

áááááááááááááááááááááááááááááááááááááá...... kész... nagyonnnnn szeretemmmm <3

Srácok... na meg én! 2. fejezet, 1. rész

- Akkor kéreckedj el az osztályfőnöködtől. – sétáltunk kettesben a suli felé.

- Haha, olyan vicces vagy! Az már fél éve volt.
- Csak két hónapja! – szólt Krisz, már a kapuhoz érve. A nyár előbulijára jöttünk.
- Eljössz velem osztályfőnökhöz? – kérdeztem de már húztam is magammal.
- Tanárúr! – kezdte.
- Áááááá – sikítottam fel, mert megcsikizett.
- Igen gyerekek? – kérdezett vissza idegesen.
- Bulizhatok Kriszékkel?
- Kérem tanárúr! – szólt közbe Krisz is.
- Hát persze. Menjetek!
- Ez könnyű volt! – mondtam.
- Túl könnyű. Valami baj van.
- Ezt hogy érted?
- Nem tudom, de valami nem stimmel.
- Beköszönünk az osztályoma? – tereltem a szót.
- Gyerünk. :) – vette az irányt a termünk felé. Még nem buliztak. Valami nagyon lefoglalata őket.
- Öhmm... Sziasztok! – szóltam, de senki nem figyelt.
- Hali! – szólt egy kicsit hangosabban. Még mindig senki. Hát közelebb mentünk.
- Sziasztok! – szóltam újra.
- Ohh... hali! Észre se vettem, hogy bejöttetek. – mondta Víí.
- Mit csináltok? – kérdeztem.
- Itt van Máté unokatesója.
- És miért nem buliztok? – szólalt meg Krisz.
- Nem tudom. Ne tőlem kérdezd.
- Kezdjetek táncolni, vagy különben hazazavarok mindenkit. – szólt bele a mikrofonba az infotanár. – Zenét kérek! Oltsátok le a villanyt! Az ismeretlen fiú, meg menjen a korosztályához! És Krisztinán, maga mit keres itt?
- Már megyünk is! – fogott karon.
- Vigyétek magatokkal az uncsitesómat is! Nem a mi korosztályunk. – röhögött Máté. – Tibi, menj velük. – mutatott ránk. Már jött is.
- Szia. – köszöntem.
- Hello. – tett így Krisz is.
- Sziasztok! – mondta kicsit furán. Aztán már indult is. Ekkor láttaam meg, hogy miért beszél így.

Várjátok a második fejezetet?? Már az első rész ma fent lesz. A második részt nem ígérem holnapra, mert nem biztos, hogy kész lesz, szóval most lép érvénybe, hogy megkezdődött a suli. Attól még fogok fölrakni mást, csak a történet fog hiányozni. Köszi mindenkinek, aki nézi :))
Puszi: Bogyóca

Belenéztem a fazékba...
Hát pont mint egy horrorfilmben.
- Ez hús?? - kérdeztem - ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, ez csirke?? rámnézett. - eldobtam a fakanalat.
- Öhmmm... az kutyakaja.

szólhattatok volna hamarabb is, h csirkefejek vannak benne... nagyonn megijedtem...

A Szent Johanna Gimi

"Előttem Dave szállt fel, aki azonnal meg akart ismerkedni a sofőrrel.
- Láthatnám az iratait? - kérdezte.
- Mi? - kérdezett vissza a sofőr. Jogos, szerintem a háta közepére nem kívánt hajnalban egy csapat diákot. Főleg, akik közt ott van Dave.
- A papírokat. Jogosítvány, forgalmi.
- Te most igazoltatsz? - röhögte el magát a sofőr.
- Nem, de nem szállok fel, ha nem vagyok biztos abban, hogy valódi sofőrünk van. Nem látta a Rémálom az Elm utcában második részét?
- Felmayer, tovább! - üvöltött fel a buszra Máday.
- Menj, szerintem rendben vannak a papírok - veregettem meg Dave vállát.
- És ha ő Freddy?
- Akkor megszívtuk - röhögött Ricsi, és az adidas csukáját feltette az ülésre."


" - Kövesse azt az autót - utasította Robi, mire mindannyian felröhögtünk.
- Miért? - kérdezte a sofőr.
- Mér' ne? - kérdezett vissza Robi. "


" - Was kostet das Zimmer? - kérdezte.
- Nagy Zsolt, utoljára mondom, hogy fejezd be! - üvöltötte el magát Máday. - Te sose fáradsz el?
- Nein - vigyorgott Zsolti, én meg a tenyerembe temettem az arcom, és csak úgy rázott a nevetés."


Hát igen... a bécsi kirándulás... :D énisénisénis :))

Srácok... na meg én! 1. fejezet, 12. rész

- Jajj nézd! Milyen aranyosak együtt! Csak kár, hogy már nem sokáig.  – mondta az egyik ember gúnyosan.

- Mit akartok tőlünk? – kérdezte Krisz.
- Tőled semmit! A lány kell nekem. Bocs kislány, mostmár az enyém vagy!
- Hagyjátok békén! – szólt rájuk Krisz, és elkezdte leszedni őket rólam. – Fuss Tiff! – és elfutottam a partisátor felé.
- Erik! Erik! Erik! – lihegtem.
- Mi a baj?
- Krisz... vere... verekedés... menek... elmenekültem. – mondtam levegő után kapkodva.
- Hey, te remegsz! Nyugi, itt már biztonságban vagy! – kaptam egy pohár vizet, és már lassan kaptam rendesen levegőt is.
- Várj! É... én is megyek! – dadogtam.
- Nem! Te itt maradsz! Szilárd majd vigyáz rád.
- De... – folytattam volna.
- Semmi de! Itt maradsz és kész! – Hát vártunk. Közben Szilárd megkérdezte, hogy mi történt. Elmondtam.
10 perc után jöttek a srácok.
- Jól vagytok?
- Igen. – válaszolt Erik.
- És te? – ugrottam Krisz nyakába.
- Úgy elküldte őket melegebb tájakra. Én már nem is kellettem. – közölte Erik.
- Felfújt izmúnak neveztek :(( - mondta megjátszva magát.
- A lényeg, hogy jól vagy. És köszönöm.
- A barátnőmért mindent. :) – és mindig ezt éreztem és még most is.Hétfőn se volt semmi gáz.
Már csak három nap és hónapforduló. Szóval repül az idő. Nagyon szeretjük egymást, mindenhová együtt megyünk. Erik pedig örül, hogy boldogok vagyunk. :)

Ezek volnánk mi. Srácok... na meg én!