ÍÍÍÍ. bocsi, hogy ma tettem fel ezt a részt, de azt hittem, hogy ma van csütörtök! :// Na de majd suliidőben lesz időérzékem. (Remélem!!)
Puszi: Bogyóca:))

Srácok... na meg én! 3. fejezet, 8. rész

Amikor beesett mellém a bátyám, elkezdtünk nevetni mind a ketten. Nem szokott így lihegni. Most igen.
- Követett egy kutya és ijesztően vicsorgott? – kérdeztem nevetve.
- Nem, csak ide akartam érni, hogy el tudjunk menni még időben egy családi programra.
- Akkor most látogassunk várakat meg múzeumokat? – szólt közbe kétségbeesett fejjel anyu. – Nem családi kirándulást terveztem. Ha mondtátok volna, nem így készülök! – majd amikor meglátta villámot vető szemeinket, kissé visszafogta magát, és  apára nézve megszólalt: - Indulhatunk szívem?
- Hát persze drágám! – S egy gyors csók után felbőgött a motor és kezdett távolodni a házunk.
- Egy jó strandot keressünk apci! – mondtam bociszemeket meresztve.
- Én tudok egyet, és még múzeum is van....
- Anyaaaaa! – szóltunk közbe Erikkel, mielőtt még folytatja.
- Jól van na! Csak vicceltem. De ugye attól még mehetünk szép helyre?
- Igen!
Mikor odaértünk strandhoz, láttuk, hogy tényleg szép hely. Bár mi még nem nagyon hittük, hogy ez egy strand, de anyu bizton állította. Aztán később kiderült, hogy ez még nem a strand területe, hanem a parké. Így apu elment és hozta a kocsit, hogy a parkolóban legyen.
- De hát ez egy uszoda anya! - mondtam, amikor beértünk.
- De van külső medencéje is csúszdával. - tájékoztatott.
- Juhúúúúúú! - kiáltotta a bátyám.
- Mi bajod van? - néztem rá furán.
- Integetett egy csaj a medencéből! - mutatott az ablakra, amin keresztül a medence aljába láthattunk.
- De jó! - mondtam ámulva. Amikor anyu megvette a jegyeket, apu is befutott. Anyuval elmentünk a lány öltözőbe, apuék pedig a fiúba. Letusoltunk, majd úgy gondoltuk, hogy felmegyünk úszni a nagy medencébe. Így is tettünk, kicsit kifáradtunk, ezért pihenésképpen megcéloztuk a kültéri, csúszdás medencét. A bátyám feljött velem a csúszda tetejére. Nagyon jó volt . Egymás kezét fogva lecsúsztunk és anya készített egy fotót rólunk.
- Nézd milyen aranyosak! - hallottam a hangját, ahogyan apunak mutatja a képet. Ezután már Erik futott is felfelé egy második körre. Ugyan ez a csúszda nem volt meredek, se cső, csak egy szimpla hullámos, széles lejtő, vízzel locsolva, nagyon jókat lehetett csúszni. Most braty ment először, aztán pedig csúsztam én. Vártam, hogy a víz alá merüljek;amikor leérek, vagy legalább a lábam érezze a talajt, de Erik elkapott és elkezdett pörgetni a vízben. Szerencsére nem voltak sokan körülöttünk, és nem fröcsköltünk le senkit. Bár egy strandon vagyunk, ahol ez természetes, hogy mindenki vizes lesz. Láttuk, hogy beindult a csúszda alatt lévő keringő. Nagyon jó, fogtam a félkör alakú, felfújt "párnámat", rátámazkodtam és hagytam, hadd vigyen a víz. Jó szórakozás volt. Örültem, hogy elmentünk a strandra. Elég furcsa volt, hogy eljöttünk, mert ma hétfő van. De a tanároknak értekezlet, vagy mi van, szóval szabadok vagyunk mára. Milyen jó. Lehet, hogy nem is értekezlet van, hanem pihenőnap. Ilyenkor elmennek valahová az egész tanári kar és szabadnap van a diákoknak is. Ekkor kinyitottam a szemem és megláttam anyukám egyik ismerősét. Ott állt mellettük.
- Nézd Tiff! Itt vannak Ildi néniék! - Fogta meg a lábamat a bátyám.
- Látom. De hogy-hogy -ék? Én csak Ildi nénit láttam.
- Itt van a lánya is, meg a veje, meg az unokája.
- Van unokája?? - néztem rá csodálkozva.
- Aha. - Bólintott.
- Gyere, csússzunk még egyet, aztán meg úszhatunk még egy sort.
- Még nem untad meg a csúszást?
- Ezt nem lehet megunni! - mondta és már húzott is. Amikor fölértünk, meg láttam Ildi néni lányát. Puszival köszöntöttem.
- Sijjastot! - hallottuk lentről a vékony, sejpítő, de aranyos hangot, majd kerestük a forrást, de nem találtuk. Elbújt az anyukája háta mögé.
- Ő itt Nóri. - mutatott a kislányra Ildi néni lánya.
- Szia Nóri! - mondtuk szinte egyszerre Erikkel.
- Lecsússzunk veled?
- Ühüm. - bólogatott félénken.
- Kivel szeretnél csúszni? - nézett rá Evi (az anyukája).
- Vele. - mutatott Erikre.
- Hát te aztán nem ijedsz meg a "csúnya bácsiktól" . - mondtam Erikre nézve.
- Hey! Nem vagyok csúnya. Csak vicces! Meg helyes, meg barátságos.
- Meg szerény is. - tettem hozzá.
- Jól van na, ne csipkelődjetek már! - mondta Evi.
- Én lecsúszok előre, és majd odalent elkapom Nórit!- közöltem és már ott sem voltam. Ezzel elhúzódott egy kicsit a tervezett úszásunk. De mindegy, nagyon jól éreztük magunkat.
Amikor visszamentünk az öltözőkbe, bekapcsoltam a telefonomat, amíg szárítottam a hajam. Volt egy nem fogadott hívásom. Gondoltam majd hív újra, ha fontos. Aztán kimentem az öltözőből és láttam, ahogy Erik játszik Nórival.
- Nagyon cukik vagytok!
- Tudom! - hallottam a bátyám elváltoztatott hangját. majd láttam, ahogy Nóri odaszalad hozzám és megöleli a lábam. Lehajoltam és fölvettem. Kaptam tőle két puszit elköszönésképpen. Majd Eriknek is adott kettőt és már indultak is. Mi pedig megvártuk anyát és apát. Amikor végeztek kimentünk a kocsihoz és beültünk. Kimerült voltam Erikkel együtt, ezért a középre betett strandoscuccra rádőlve aludtunk a hazafelé vezető úton. Pont, mint régen.

Mivel a Martina naplója új részei szerdánként lesznek fent, a Srácok... na meg én! új részeit csütörtökönként tekinthetitek majd meg. Ha esetleg nem lennék kész a részekkel, akkor majd írok, hogy előreláthatólag melyik nap lesz elérhető. :))
Puszi: Bogyóca:))

Közérdekű közlemény

Felvettem egy társszerzőt, fogadjátok szeretettel! :)) Ő is egy történetet fog írni, de majd bőveben bemutatkozik :)

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek! :)
Remélem, mindenkinek jól telt a szilveszterre! :))
Puszi: Bogyóca:))