bloggerkép

bloggerkép

2015. április 5., vasárnap

Izgatottság?! Boldogság?! Vagy inkább valami (vagy valaki) más?!

Feloldottam a képernyőmet és megnéztem, kik írtak/üzentek. 1 új üzenet Mon-tól és 2 egy ismeretlen számról. Az egyik egy nem fogadott hívás volt. Az üzenetekben pedig ez állt:
Üzenet feladója: MON :)
                           Szia :) Remelem nem baj, h megadtam a szamod Sisenek. Puszi <3

A másik üzi:
                          Szia :) Ha nem te vagy Flo, akkor bocsi ezt is és a Vibert is ... :$

Ez utóbbin jót derültem... Na mindegy. Elmentettem a számát. Később még jól jöhet. Leültem a párnák közé és elindítottam a Beavatott-at. Fogtam egy villát (valamiért tartok a szobámban McDonald's-os evőeszköt ?!?), hogy elkezdjek enni, amikor apa bekopogott a szobámba.
- Szia! - suttogta mosolyogva.
- Szia apa! - mondtam hangtalanul, a filmre koncentrálva. Csöndesen bejött, amikor intettem neki a fejemmel. Lekuporodott mellém a földre és megkérdezte, hogy mit nézek, illetve, hogy kérek-e valamit a filmhez.
- Na jó. Majd holnap elmondod akkor, hogy milyen volt a próba. -közölte halkan, majd kiment az ajtón és jó éjt kívánt.
Amikor vége lett a filmnek, kikapcsoltam a laptopomat és egy kis helyezkedés után elaludtam.
Reggel amikor felébredtem, késztetést éreztem arra, hogy gyorsan keljek fel és szépen szedjem rendbe magam. Nem tudom, miért, de úgy éreztem, hogy ma jobban kell és jobban is fogok kinézni, mint tegnap. Besiettem a fürdőszobába, bekapcsoltam a rádiót és mosakodás, fogmosás közben figyelmesen hallgattam, hátha mondja az időjárás jelentést. Hála a jó égnek pár perc múlva már mondta is, mint ahogy azt már a beszűrődő napfényből is gondoltam, melegebb lesz, mint tegnap volt. Hát igen. Valahogy reméltem, hogy már érezni is lehet, hogy beköszönt a február... nem csak látni a naptárban. Hát igen... Február elsején már mindenki reméli, hogy mindjárt itt a március és így tovább... De még sajnos csak egy kis enyhülés jött, viszont ez a hőmérséklet elég ahhoz, hogy egy vastagabb harisnyát, szoknyát és egy hosszú ujjú csinos felsőt varázsoljak magamra. A hajamat elegáns kontyba kötöttem és a csizmámat húztam fel hozzá.... Valahogy ma reggel úgy éreztem, hogy korrektorból sem kellett sok és ébresztgetésből/noszogatásból sem... Jó kedvem van?! Valószínű... A reggelimet gyorsan bedobtam a táskámba, körbetekertem a nyakamon a sálamat, felvettem a kabátomat és még csak késésben sem voltam... Most az egyszer én értem hamarabb a kisbolthoz, de Mon nem egyedül érkezett... és nem is Petivel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése