Reggel kipihenten ébredtem. Ez valószínűleg azért volt, mert anyáék úgy találták, hogy én már nagyon fáradt lehetek, ha ennyire nevetek, ezért felcipeltek az ágyamba és azóta alszok. Kisétáltam a szobából és a reggeli irányába. Szeretem ezt az illatot, mert az azt jelenti, hogy kakaó vár a konyhában. Nagyon szeretem a kakaót. Valahogy jó az nekem egy tejeskávé helyett és máris felébredek.
- Jó reggelt Tifi!
- Jó reggelt Erik! - nyomtam két puszit az arcára.
- Mit csinálunk ma?
- Nem tudom, ez tőled függ!
- Miért? Azt hittem te akarsz randizgatni!- szúrós pillantást vetettem rá, majd egy falat kalács után válaszoltam.
- Én nem randizgatok!
- Dehogynem! Mégis miért röhögtetek akkor Dáviddal? Azért én ezt nem nézem jó szemmel, hogy szakít veled a barátod és utána te már rögtön randizgatsz!
- Én nem randizgatok! Nem tetszik nekem Dávid, csak barátok vagyunk/lettünk. Nekem nem menne, hogy több legyen mint barátság. Én ...
- Te?
- Én még Kriszt szeretem. Nagyon. És inkább... - itt majdnem elsírtam magam. - hagyjuk... nem akarok erről beszélni!
- Ne menj el, maradj itt! Én nem akartam ezt. Csak így jött ki. De amúgy örülnék, ha kibékülnétek ti is meg én is vele. Rossz ez így. De mindegy tényleg ejtsük a témát.
- Jó reggelt gyerekek!
- Mi vagy te anya? Egy tanár? Azok szoktak így "üdvözölni" minket! - itt már röhögött Erik. - Amúgy jó reggelt neked is! - nevettem már én is.
- Mit fogtok csinálni ma? - jött be apa is a konyhába. Mindenki pizsiben. Családi idill...
- Elmegyünk kutyát sétáltatni. - mondta tök nyugodtan Erik.
- Öcsém! Ez nagyon hülye! Hallod! Nem gondolod, hogy ahhoz kutya is kéne? - néztem rá röhögve.
- Hát mondjuk lehet, hogy kéne. - gondolkodott el egy pillanatra. - Akkor majd lovagolunk a kertben.
- A kertben?- ijedt meg apa.
- A virágaim! - szólt közbe anya is.
- Ló nélkül? - néztem rá értetlenül.
- Jól van na! Nincs más ötletem. - biggyesztette le a száját a bátyám.
- Szerintem tartsunk film maratont. - vetette fel az ötletet anya.
- Együtt?- nézett rá mindenki.
- Miért is ne?
- Akkor inkább menjünk el strandra! - mondta Erik.
- Tőlem! Csak ne ide!- mondtam.
- Hát nem is ide jöttünk volna. Egy kicsivel messzebb. Valami jó strandot keresünk, jó?
- Oké. Nekem oké. - nyugtáztam.
- Hát akkor pakoljuk össze a cuccunkat és utána mehetünk.
- Rendben. - szólaltam meg, majd rohantam a szobámba, hogy felvegyem a bikinimet és összeszedjem magamat. Beraktam egy törcsit és a naptejet a táskámba, belesöpörtem még pár cuccot az asztalomról (mai kellhet), felvettem egy szellős ruhát, és flipflopban csattogtam ki a szobámból. Becsuktam magam mögött az ajtót és mentem a folyosón a nappaliig, de amikor éppen léptem volna le a lépcsőfokon, amikor... Erik rám ugrott és bele morgott a nyakamba. Én hirtelen összerándultam és ledobtam magamról már úgy, hogy ültem a padlón. Mind a ketten nevettünk még, amikor anyáék kiabáltak, hogy menjünk, mert különben itthon hagynak minket. Feltápázkodtunk, majd rohantunk a kocsihoz.
- Te zársz! - kiabáltam Eriknek, futás közben.
- Hahh, azt majd meglátjuk! - szólt, miközben elhaladt mellettem.
- Hey! - ugrottam rá a hátára, és amikor kiértünk az ajtón, megcsörgettem az orra előtt a kulcsot és leugrottam a hátáról. Majd a kocsihoz rohanva beugrottam a hátsó ülésre és vártam, hogy a bátyám is ugyanezt tegye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése