- Hát az úgy volt, hogy le akartak fogni, de nem tudom, hogy miért, és annyira erőlködtek, hogy végül Gréti rám esett. Közben jött Emma, hogy ő nagyon rég várt már arra, hogy tényleg – itt abbahagyta. Nem tudom, hogy mi történt, és lehet, hogy már nem is fogom megtudni. Lehet, hogy nem fogja elmondani nekem, csak Krisznek. Bár... lehet, hogy ki tudom húzni belőle...
- Jól van, nincs itt semmi látnivaló! Menjetek el innen! - szólt Krisz, mert a bátyám még mindig a sokkoló esemény hatása alatt volt. - Hozz neki egy pohár vizet! - fordult hozzám Krisz.
- Rendben. - rohantam el. Már ott is álltam a büfénél. Valamiért nagyon hosszú sor állt, vagy csak én emlékszem úgy, de nagyon későn szolgáltak ki, pedig csak egy pohár vizet kértem. Nem értem mi ebben annyira felfoghatatlan. Mikor visszaindultam a fiúkhoz, Tibi jött velem szembe. - Na hogy megy az ismerkedés? - kérdeztem, mire meglepődött fejet kaptam válaszul. - Hahó! Föld hívja Tibit!
- Itt vagyok, csak kicsit elbambultam. - mondta még mindig kábultan.
- Hát azt észrevettem! Na gyere velem, mert mindjárt elájulsz, annyira tetszik neked valami, vagy esetleg rózsaszín köd? Han?? Itattak veled valamit?
- Öööö. nem. Tök jól vagyok!
- Én ezt látom! - értünk oda a többiekhez.
- Ideadnád? - szólt Krisz.
- Melyiket kéred? - néztem a két oldalamra.
- Heyy! Nehogy megitassatok vele! - hátrált Tibi!
- Nyugi! - húztam vissza. - Tessék, itt a víz! - és átnyújtottam Krisznek a vizet. - Jobban vagy braty?
- Igen. Jobb, hogy nem nyomja a mellkasomat 1 mázsa tömény zsír. :D - röhögött fel.
- Akkor jó. - nyugodtam meg. - Krisz! Szerintem vigyük haza!
- Benne vagyok. - tápászkodott fel és húzta magával Eriket is.
- Hát akkor sziasztok!
- Valamelyik nap tudnánk beszélgetni egy kicsit? - szólt utánam Tibi.
- Ööööö. Persze. :) - mosolyodtam el.
- Holnap úgysem leszek suliban, és jó lenne, ha jönne elé valaki, nehogy baja essen. - közölte kedvesen Krisz.
- Mikor végzel?
- Három körül gyere ide a suli elé.
- Rendben, akkor holnap.
- Holnap. - és már indultunk is. Krisz mellém jött és megfogta a kezem. Másik oldalán pedig Erik sétált. Mikor kiértünk a sulin kívülre, a bátyám váratlanul összeesett. Ijedt tekintetünk összeakadt Krisszel és máris küldött be segítségért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése