Srácok... na meg én! 1. fejezet, 8. rész

Hát igen. Ez teljesen kiment a fejemből. Ma van a szülinapom és eszembe se jutott. És kiderült az igazi oka, hogy miért nem beszéltek velem a többiek. Meglepetésbulit szervezett a bátyám, és ezt az osztálytársaim is csak tegnap tudták meg. Egy nagy partisátrat állítottak föl a tó partján. Nagyon jó parti lett. És megtudtam, hogy Szilárdnak van egy bandája. Nagyon jól játszanak. Mindenki jól érzi magát, hozzáteszem, még én is. Mindig is szerettem volna egy ilyet. És ezt a bátyám megjegyezte. Ennél jobb buliban még nem voltam. Egyszer csak teljesen sötét lett.

- Mi történt? – kérdeztem a bátyámat, aki éppen rohant ki a sátorból.
- Mindjárt megtudod! – és már hozták is be a tortámat. Gyönyörű volt. Krémszinű alap és fekete minta: indák és virágok. És egy apró csokilapon ez állt: Boldog 15. szülinapot Tiffani!
- Ö...ö... nem jutok szóhoz. Ez nagyon szép. – Nem tudok mit mondani, nagyon jó. :)
- Hát akkor boldog szülinapot hugi! :) – cupp-cupp... Ezután buliztunk tovább. Táncoltam a lányokkal, hogy körben álltunk, táncoltam a fiúkkal is. Aztán kimentem kicsit levegőzni. Leültem a tóparton a fűbe. Olyan nyugis idekint.
- Hey Tiff! Valami baj van? – kérdezte Krisz. Észre se vettem, hogy kijött.
- Nem, csak kicsit pihenek és kijöttem, mert melegem volt odabent. Nagyon jó a buli. Mindig erre vágytam és ez életem legjobb partija.
- Akkor jó. Nem fázol?
- Kicsit. – és rám terítette a bőrdzsekijét.
- Én még nem adtam oda az ajándékot. – Egy kisebb, hosszúkás dobozt vett elő. Szépen be volt csomagolva. Nem tudtam, hogy mi van benne. Hát kibontottam. A dobozban egy zacskó volt. Belenéztem. Abban volt valami papírba csomagolva.
- Most szórakozol velem? – kédeztem nevetve.
- Nem. Nézz bele a papírba! – hát belenéztem.
- Azta. Ez nagyon szép. És a betűkből a nevemet lehet kiolvasni :) Köszönöm. – és adtam egy puszit.
- És azt a kis szivecskét ki is lehet nyitni és rakhatsz bele képet is! :) - Egy láncszemekből álló karkötőn betűk lógnak és egy ki szétnyitható szív. Nagyon tetszik.
- Felrakhatom rád?
- Persze. Köszönöm :)
- Sétálunk egyet?
- Ahham. Nagyon szép ez a környék. Megnyugtató itt lenni.
- Tudom és jó itt sétálgatni. Néha ha egyedül szeretnék lenni, kijövök ide. Itt maximum sutyorognak a lányok és nem lerohannak. De ezt sem értem. Mindenki azt hiszi, hogy én ezt annyira könnyen veszem és nekem könnyen megy a csajozás. Egy frászt. Mindenkitől hallom, hogy milyen helyes vagyok, de amikor belenézek a tükörbe, csak egy átlagos srácot látok. Szerinted milyen vagyok?